Tamási város
Tamási város címere hullámos ezüstpólyával vágott pajzs alakú. Zöld mezejében stilizált ezüst dámszarvas trófea lebeg. A hullámos ezüstpólyában három fekete hullámos vonal. Az ezüst pajzstalpban négy vörös színű cölöp áll.
A felső mező zöld színe a település mezőgazdasági arculatára, a dám trófea pedig az itt található világhírű vadállományra utal. A hullámos ezüstpólya a Koppány-folyót és az itt található gyógyvizet jelképezi. Az alsó mezőben ezüstalapon álló négy vörös cölöp az 1315-től itt élt Tamássy család címeréből átvett motívum a hagyományok ápolásának kifejezője.
Közigazgatás
Ország : Magyarország
Régió : Dél-Dunántúl
Megye : Tolna
Kistérség : Tamási
Rang : város
Polgármester : Porga Ferenc (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám : 7090
Körzethívószám : 74
Népesség
Teljes népesség : 8537 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség : 76,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület : 111,96 km²
Időzóna : CET, UTC+1
Tamási nagy történelmi múltú település. E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. A régészeti leletek tanulsága alapján a rómaiak korában uradalmi központ jellegű település állhatott errefelé. A középkorban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és Tolna megye egyik jelentős mezővárosává fejlődött. Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. A török terjeszkedés során az elsők között pusztította el Tolna megye vidékét. A település a török hódoltság alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.
A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A Dél-Dunántúlon a meggyérült lakosság miatt német bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A német ajkú népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.
A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben ekkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a helyi mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek Tamásiba.
A város fejlődése a két világháború között lelassult, ezt a város építészeti arculata is tükrözi. Az 1960-as évektől a szocialista vidékfejlesztés idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, melynek következtében városi címet nyert.
Tamási város Tolna megye északnyugati részén, a Somogy-Tolnai dombság területén fekszik. A Kapos folyótól nyugatra fekvő kistájegységet Kelet-külső-somogyi dombságnak nevezik, ettől keletre pedig a Sió-Sárvíz völgyéig a Tolnai-Hegyhát található.
A Kelet-külső-somogyi dombság jellemzően enyhén hullámos felszínű, széles és viszonylag egyenes dombhátakkal rendelkező terület, amit jellemzően észak-déli irányú kis patakok völgyei tagolnak. A tájegységet egy markáns nyugat-keleti irányú törésvonal, a Nagy-Koppány patak völgye vágja ketté. A Nagy-Koppány völgyének legmélyebb része Tamásinál +106 mBf tengerszint feletti magasságú, míg a város déli részén a Kis-Likas hegy eléri a +247 mBf tengerszint feletti magasságot is.
A dombvidéki területek felszíni kőzete megfelelő mésztartalmú lösz, melyeken kiváló termőképességű termőföldek alakultak ki. Tamási területén az átlagos aranykorona (AK) érték 28,5. A patakvölgyeket jellemzően egy-kétszáz méter széles öntéstalajú, vizenyős rétek illetve galériaerdők kísérik. A Nagy-Koppány menti településekre jellemző, hogy a patak jobb oldalán a településektől délre húzódó dombokon szőlőhegyek alakultak ki. Tamási kiemelkedően nagy szőlőhegyi területtel rendelkezik, ahol azonban egyre több lakóház és üdülőépület is megjelenik.
A térség vízhálózatát kisebb patakok jellemzik, melyeket a Nagy-Koppány – amely maga is tulajdonképpen patak – gyűjti össze, és vezeti Regöly külterületén a Kaposba. A Kapos viszont Tamásitól északkeletre, Tolnanémedinél ömlik a Sióba. Tamási külterületén a vízfolyásokon számos mesterségesen felduzzasztott kisebb-nagyobb halastó található, főként a Gonozdi-patakon, a Szentmártoni patakon és a Cseringáti patakon. A Regöly külterületén található Nagy-Koppány vizén felduzzasztott Pacsmagi tórendszer északi nyúlványa Tamási külterületét is érinti.
Tamási erdősültsége csak 17%, (2181 ha), azonban az erdők zöme a város déli részén összefüggő tömbben található, mely a Gyulaji erdőség része.
Megközelíthető a 61-es főúton, illetve az azt itt keresztező (Szekszárdot Siófokkal összekötő) 65-ös számú főúton
